Mi lenne, ha átfúrnánk a Földet, és beleesnénk a lyukba?

Nézzünk szembe a tényekkel: ha szeretnék eljutni a Föld átellenes pontjára – ami Magyarország esetében azt jelenti, hogy a Csendes-óceán déli részén kötnénk ki, Új-Zéland keleti partjaitól úgy 1000-1500 kilométerre –, ahhoz 20 036 kilométert kell utaznunk légvonalban, föld fölött, repülővel. De ha nem a felszín fölött haladnánk, hanem alagutat fúrnánk a kiindulópont és a végállomás közé, csak 12 700 kilométert kéne megtennünk.
Általában azok jutnak a legközelebb az igazsághoz, akik szerint nyersanyagok vannak a Föld mélyében, mert az ábrándozás ingyen van, de csak azok hajlandók mélységi alagútásásba fektetni, akik reménykednek a megtérülésben is. Igaz, ennek némileg ellentmond, hogy az emberiség történetének legmélyebb fúrása nem nyereségvágyból született. A Kola-félszigeti szupermély fúrás egy szovjet tudományos projekt volt, és a szovjet tudományt sok mindennel lehet vádolni, de profitképes projektekkel nem igazán. A fúrást 1962-ben kezdték meg, és 33 évvel később, 12 262 méteres mélységnél hagyták abba. A vártnál sokkal melegebb, 180 Celsius-fok volt, ráadásul közben a Szovjetunió is összeomlott, szóval senki nem érezte úgy, hogy folytatni kéne (mármint a fúrást, nem a Szovjetuniót, azt ma is sokan visszasírják).

A Kola-félszigeti szupermély fúrás
Fotó: Wikipedia

A mai geotermikus ismereteink, a földrengéshullámok vizsgálata és a számítógépes szimulációk szerint a Föld folyékony és szilárd anyagokból álló magjában a hőmérséklet 6000 Celsius-fok lehet. Na, ezt mivel fúrjuk át? Meg minek?

De tegyük föl, hogy a szakértők tévednek; vagy lehűtjük a szuperforró földmagot a beömlő Csendes-óceánnal (remélve, hogy a hülye Verne elszámolta magát, amikor a Rejtelmes szigetben a vulkánba betörő tengervíz felforrásakor képződő gőz felrobbantotta a Lincoln-szigetet, mert akkor a gőz feszítőereje rosszat fog tenni a Földnek), és csinálunk egy, a gravitációs gyorsulást kihasználó páternosztert, mert miért ne.
Ha beleesnénk ebbe a lyukba, 42 perccel később kipottyannánk a Föld túloldalán.

A Föld gravitációs erőterében a nehézségi gyorsulás mértéke 9,81 méter másodpercenként. Minden leejtett test ennyivel gyorsabban halad minden zuhanással töltött másodpercben. Félúton sem lennénk a Föld közepe felé, amikor a sebességünk már elérné az óránkénti 24 ezer kilométert, a hangsebesség csaknem hússzorosát (19,59 Mach).

De minél jobban távolodnánk a Föld felszínétől, annál kevésbé gyorsulnánk. A gravitáció ugyanis nem más, mint tömegvonzás: aminek tömege van, annak van gravitációs mezeje is. Amikor a Föld felszínén állunk, a Föld teljes tömege kifejti ránk a gravitációs vonzást, de ahogy egyre közelebb száguldunk a Föld magjához, úgy egyre erősebb lesz a minket körülvevő földkéreg és földköpeny gravitációs hatása – egészen addig, amíg ezek az erők ki nem oltják egymást.
Végül a Föld magjában megvalósulna a súlytalanság állapota.

De ez nem azt jelenti, hogy lebegnénk – sőt! Hiszen ekkora már úgy felgyorsultunk, hogy hatszor-hétszer gyorsabban repülnénk, mint a világ leggyorsabb repülőgépe, az SR–71 Blackbird. A súlytalanság nem lassítana le semennyire – sőt, még ellenállást sem képezne. Úgy száguldanánk át rajta, hogy a leggyorsabb cirkálórakéták se érnék el a légellenállás keltette súrlódás miatt porrá égő holttestünket.
GettyImages-586127838

Ha eddigre marad belőlünk valami, 21 perc után, pont középen elérjük a 29 ezer kilométeres óránkénti sebességet – és a gravitáció vonzásiránya megváltozik.

Ideális körülmények között – vagyis ha nem lenne légellenállás, nem kenne szét minket az alagút falán a Coriolis-erő, nem fulladnánk meg a beáramló víztől, nem égnénk el a légellenállástól, nem lenne 6000 Celsius-fok a Föld magjában, és nem halnánk meg szívrohamban másfél perc zuhanás után – újabb 21 perccel azután, hogy elérjük a Föld magvát, kihuppannánk a Föld túloldalán, Új-Zéland keleti partjaitól 1000-1500 kilométerre.
De ha nem lenne ott valaki, hogy érkezéskor elkapjon, visszaesnénk a lyukba, és harmonikus rezgőmozgással ingázhatnánk életünk végéig a Föld két átellenes pontja között.

Szóval ha muszáj eljutnia Új-Zéland keleti partjaitól 1000-1500 kilométerre, inkább menjen repülővel, de leginkább ne menjen oda, mert úgysincs ott semmi.

 

forrás (https://index.hu/tudomany/til/2018/06/10/mi_lenne_ha_atfurnank_a_foldet_es_beleesnenk_a_lyukba/)

Számtalan veszély leselkedhet a gyerekekre a neten

 Február 22-e a bűncselekmények áldozatainak világnapja: manapság az interneten is bárki könnyen áldozattá válhat, főleg a naiv gyerekek – ennek azonban nem kellene így lennie!

Almási Kitti pszichológus valamint Fábián Anita színésznő és édesanya is abban hisz, hogy a legjobb védekezés a netes támadások ellen a szülő és a gyermek közötti kommunikáció. A szakértő elmondása alapján, a gyakorlatban ez sajnos gyakran nem valósul meg, ezért is fontos, hogy az internetszolgáltató is felelősséget vállaljon.

Fábián Anita egy 10 éves kislány édesanyjaként, természetesen mindent elkövet azért, hogy Pipi ne találkozzon olyan tartalmakkal a neten, amelyek lelki sérülést vagy akár maradandó károsodást okozhatnának neki. Fontos, hogy az internetszolgáltatók is tehetnek a gyermekek védelméért. A Telenor hálózata például az Interpol tiltólistája alapján egyenesen blokkolja a pedofil tartalmú weboldalakat, emellett oktatási programokkal segíti a fiatalokat az internet helyes megértésére, ahogy szülőként Anita is a tudatosításban hisz. „Igyekszem minden eszközzel megvédeni a lányomat, hogy ne válhasson áldozattá, akár az életben, akár az interneten. Együtt keresgélünk a neten, ha a tanuláshoz van szüksége valamire, ezen kívül néha vicces videókat és zenéket nézeget. Bár utána tudnék nézni, hogy milyen oldalakat látogatott, alapvetően erre nincs szükség, mert megbízom benne” – árulta el Anita. „Szerintem a legfontosabb a kommunikáció: beszélgetek vele arról, hogy mi az, ami neki való, mi az, ami nem. Mindent elmagyarázok Pipinek, talán pont ezért olyan egészséges, értelmes gyerek. Egyenes jellem, ha bármilyen kérdése van, akkor tudja, hogy válaszolok, és akár többet is elmondok neki. Elég liberálisan nevelem a gyermekemet, ha kell sírok előtte, beszélünk a testiségről is, nincsenek közöttünk tabuk. Ha nem beszélnénk erről, biztosan beindulna a kíváncsisága, és lehet, hogy titokban keresne rá dolgokra” – magyarázta a Jóban Rosszban színésznője.

Almási Kitti szintén a kommunikációban látja a probléma megoldását, azonban a tapasztalatok alapján ez gyakran elmarad a szülő-gyerek kapcsolatban.

„A felmérések alapján a gyerekek veszélyeztetettségi foka az internetes zaklatás terén rendkívül magas hazánkban. A korosztályra naivitás és tájékozatlanság jellemző, amit tovább ront, hogy jellemzően szülői felügyelet nélkül használják az internetet” – kezdte a szakértő. „A gyerekek nagy része feszültségben él az iskolai teljesítménykényszer miatt, ezt fokozhatják esetleges önértékelési problémák is. A családon belüli erőszak, anyagi nehézségek, munkanélküliség arra készteti a gyermeket, hogy kiszakadva a családból új ismeretségek felé nézzen, és felületet keressen az érvényesüléshez. Ez a cél jóval fontosabb számára, mint az óvatosság, a veszélyek elkerülése, ezért is közöl magáról minden olyan információt, fényképet, amelynek kapcsán elismerést remélhet. A szülők a munkahelyi túlterheltség miatt alig tudnak időt tölteni a csemetéikkel, ezért sokszor kényelmesebbnek tűnik, hogy a gyerek “lefoglalja magát” a gép előtt” – magyarázta a szakértő, aki azt is hozzátette: a felmérések alapján kimutatott átlagosan 7 perc, amit minőségi időként a gyerekükkel töltenek a szülők naponta, még arra sem elég, hogy az aktuális történéseket átbeszéljék.

„Az internetes zaklatás elkerülése érdekében az lenne a járható út, ha a gyerek azt érezné: bizalommal fordulhat a szülőhöz, és együtt átbeszélhetik, hogy mit érdemes és hasznos megnézni a neten, és mi az, ami veszélyeket rejt. Tiltás helyett beszéljünk gyermekünkkel arról, miért veszélyes fotókat, adatokat közölni magáról, hogy felhasználhatják a képét és visszaélhetnek vele, hátha ez elgondolkodtatja a gyermeket is”- jelentette ki a pszichológus.

A bűncselekmény áldozatainak világnapja: 1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, s ettől kezdve ez a nap – az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára – a kontinens számos országában az áldozatok napja.

(Forrás: euroastra.hu)

Feldolgozási javaslatok erre az évre

Kedves Olvasóink, Borászkollégák!

Sajnos romlott a helyzet a szőlők minőségét illetően, ezért tömörebb formában megküldjük önöknek a rothadt, lisztharmatos szőlőkre vonatkozó feldolgozás-technológiát, amivel markánsan javítható a rothadt alapanyagból készült borok minősége!!!

 Az első teendő természetesen a fürtszelekció, és a minél gyorsabb beszállítás és feldolgozás.

Ha a szőlők rothadási foka 10 % alatt van fehér szőlőknél gyakorlatilag működhet a normál technológia (enzim és kénessav a szőlőre).

Continue reading “Feldolgozási javaslatok erre az évre”

20140327-Kamucimkék

Kamucímkék a magyar boltokban:
így vernek át vásárláskor
2014 0327  10:08

Tartósítószer-mentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, csökkentett zsírtartalmú, vitaminban gazdag – számos olyan hívószó van a csomagolásokon, ami vásárlásra ösztönöz bennünket. De lehet, hogy egy-egy ilyen állítás eltereli a figyelmünket a termék más jellemzőiről. Ha nem tudjuk, mi mindenre kell figyelnünk egy-egy termék címkéjén, könnyen átverhetnek.

Hajlamosak vagyunk olykor több pénzt is kifizetni egy-egy termékért, amit egészségesnek hiszünk. Pedig nem biztos, hogy az erre vonatkozó állítások igazak. Sok a trükk és a félrevezető állítás: örömmel fogyasztunk valamit, ami vitaminban gazdag, közben pedig igen magas a zsírtartalma. Például egy üditőitalon fel lehet tüntetve, hogy mesterséges színezék mentes, de az apró betűs részt átböngészve kiderül, hogy tele van cukorral, karamellel, tartósítószerrel és más nem-természetes adalékanyaggal. Vagy egy gabonapelyhen áll az, hogy teljeskiőrlésű gabonát és kálciumot tartalmaz, de csökkenti értékét, hogy ez is tele van cukorral. Egy gabonás-gyümölcsös keksz összetevőit elemezve is arra számítanánk, hogy egészségesen táplálkozunk, de ezek aránya elenyésző a cukor és adalékanyagok mennyiségéhez képest.

Ha most még elő is fordulhatnak efféle megtévesztő kiemelések, az új szabályozást (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU rendelet) követően aligha. Az új rendelet 2014. december 13-án lép életbe, és új szabályokat hoz majd a jelölésekkel kapcsolatban. Főként annak érdekében, hogy ne lehessen eképpen félrevezetni a fogyasztókat. A tápérték jelölése is kötelezővé válik 2016-tól, ez ugyanis most nincs így, tehát lehet, hogy megveszünk valamit, ami például kálciumban gazdag, de amúgy elfogyasztása nem előnyös szervezetünk számára.

Lássuk, mi vonatkozott eddig a címkézésre, és azt, mi változik. A Pénzcentrum.hu-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatta a várható változásokról.

A jelölés és a reklám mostani szabályozása:

nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait illetően nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik – például gyógyhatást: egyébként alapvető szabály, hogy élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható nem sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik – lásd a pár évvel ezelőtti joghurtbotrányt, olyan összetevővel kérkedtek, ami a legegyszerűbb joghurtban is benne van nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokatMost ezt kell kötelezően feltüntetni:

az élelmiszer megnevezését az összetevők felsorolását bizonyos összetevők mennyiségét előrecsomagolt élelmiszer esetén a beltartalom mennyiségét az élelmiszer lejárati dátumát a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételeket az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét az eredet vagy a származás helyét felhasználási útmutatót, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalmatEzeket a szabályozásokat fogja kiegészíteni a 2014. december 13-án életbe lépő új rendelet. Eszerint:

az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni kötelezővé teszi a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek) 2016. december 13-tól, valamint módosítja a feltüntetésére vonatkozó szabályokat is meghatározza a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméretet, hogy az valóban olvasható legyen előírja, hogy az interneten vásárolt élelmiszerekről milyen információkat kell a vásárlás előtt a vásárló tudomására hozni

2016 decemberétől korlátozva lesz az is, mely adatokat lehet megismételni, kiemelni, elkerülve így azt, hogy egy termék előnyös tulajdonságát hangsúlyozzák annak ellenére, hogy az élelmiszer nem túl egészséges. Csak az energiatartalomra, vagy a zsír-, cukor-, illetve a sótartalomra vonatkozó állítások lehetnek külön, a tápanyagtáblázatból kiemelve is jelen. Azaz nem lehet majd csak az előnyös tulajdonságokat reklámozni, és ezzel félrevezetni a fogyasztókat.

A hozzáadott vitaminnal kapcsolatban egyébként is szigorú a szabályozás. A jogszabály meghatározza, hogy az élelmiszernek minimálisan mennyit kell tartalmaznia az adott vitaminból vagy ásványi anyagból, ha az a jelölésen fel van tüntetve. Eszerint például a “C-vitaminban gazdag” felirat akkor szerepelhet az élelmiszeren, ha az élelmiszer C-vitamin mennyisége legalább a napi beviteli mennyiség harminc százaléka. Ez a mennyiség felnőttek számára 80mg, amelynek harminc százaléka 24 mg.

(Forrás: www.penzcentrum.hu)