Pécsi magasház 2016 október

2016. október 6. 18:31 Babos Attila (Dunántúli Napló)

Pécs | Elérték a terepszintet, ha úgy tetszik, a földszintet a pécsi 25 emeletest bontó munkások. Nem végeztek a munkával, de mostanra már nem vízszintesen haladnak a bontással.

Elérték már a földszintet, annyira lebontották a pécsi 25 emeletes Magasházat mára. Nem beszélünk félre, nem végezett még a munkával a megbízott kivitelező konzorcium, sőt akár majdnem teljes hat szint is áll még az épületből. Mostanra azonban már nem vízszintesen, emeletről emeletre, felülről lefelé bontanak, hanem fentről le, soronként. A bontási munkálatokat kivitelező Strabag MML Kft.-Land-Bau Kft. alkotta konzorciumnál lapunk érdeklődésére elmondták ugyanis, hogy jelenleg a még néhol hatszintes épület bontása a bontástechnológiai terveknek, ütemterveknek megfelelően folyamatosan halad. Az északi lépcsőház környezetében az épületet már terepszintig elbontották. A kivitelezők továbbra is ígérik, hogy legkésőbb az év végig, azaz a végső szerződéses határidő előtt minden szükséges bontási munkával készen lesznek.302966_fent_magashaz4_ll

Mint ismeretes, a kivitelező konzorcium egy többfordulós közbeszerzési eljárás győzteseként, valamivel kevesebb mint nettó egymilliárd forintért bontja el a 25 emeletest, amit Orbán Viktor ígéretének megfelelően központi forrásból finanszírozhat a város – a pénzt az önkormányzat a Belügyminisztériumtól kapja a munkára.

Már lehetséges

A bontást már valóban nem fentről lefelé, hanem északi irányból dél felé, nagygépes bontással, a terepszintről végezve történik, közölték kérdésünkre a kivitelezők. Ismételten hangsúlyozták, amit már korábban is elmondtak ezzel kapcsolatban: a terepszintről történő bontógépes munkavégzés az ilyen méretű épületek esetében szokványos megoldás. Az alkalmazását jelen esetben az tette lehetővé, hogy az épület már elérte azt a magasságot, ahonnan a munkálatokat biztonságosan, kisebb kockázati tényezők mellett, nagy hatékonysággal a terepszintről el lehet végezni.

Nem zavarhatja az autósokat

Többek szerint zavarhatja a Szigeti és Hungária úton közlekedőket a már terepszinten is látható vízpára. A kivitelezők viszont azt mondták, a porkibocsátás csökkentése érdekében használnak elsősorban tűzoltófecskendőket és a bontógép gémjére szerelt locsolóberendezést. Leszögezték, hogy sem az ezekből, sem az eseti jelleggel használt vízporlasztó berendezésből keletkező vízpermet nem zavarja a közlekedést.

A pormegkötésből származó jelenséget egy enyhe szellővel kísért záporhoz lehet hasonlítani. Ráadásul a bontási munkák egyre inkább eltávolodnak az úttól, déli irányba, a Megye­ri tér felé.

 

forrás: http://www.bama.hu/baranya/kozelet/nem-sok-maradt-az-epuletbol-meglepo-kepet-nyujt-a-magashaz-687424

 

Pécsi magasház

Végre eljött a nagy nap! Március 25-én hivatalosan is megkezdődik a Magasház tényleges bontása, péntek délelőtt ugyanis Páva Zsolt polgármester vezetésével elszállítják a szellemház bontásából származó törmelékek első adagját. Ennek apropóján összeszedtük, hogy mi történt a szép emlékű épülettel az elmúlt évtizedek során.
hirdetés

1974:A pécsi Magasházat ekkor húzták fel a korban bevett jugoszláv technológia segítségével. Az úgynevezett utólagos feszítésű IMS-rendszer lényege, hogy az előre legyártott épületpaneleket olyan, vasból készült biztosítókábelekkel szorították egymáshoz, amelyek folyamatos feszültség alatt álltak, így rögzítették az elemeket. Az ilyen megoldások alkalmazásával épített toronyházak arról voltak híresek, hogy stabilak, földrengésbiztosak maradnak.
Már majdnem kész, 1975fortepan_84868
Már majdnem kész, 1975

1976: A 25 emeletes épületet ekkor adták át hivatalosan, beköltözhettek az első lakók.

1983: Ekkor ütött be a baj, egy véletlenszerű vizsgálat során ugyanis a feszítő vashuzalokon a rozsdásodás jeleit fedezték fel a szakemberek.

1988: Átfogó és célzott ellenőrzés történik, kiderül, hogy valóban veszélyes a ház.
Sok terv volt már az újraélesztésére

Magasház-terv

Sok terv volt már az újraélesztésére

1989: A tartószerkezet ekkorra annyira meggyengült, hogy el kellett rendelni az épület – ekkor még – ideiglenes kiürítését. Rabb Péter statikus az akkori pécsi ingatlankezelő vállalat vezetőjeként hozta meg a nehéz döntést, amely megkerülhetetlen volt, mivel az épület kockázati tényezői meghaladták a megengedhető szabványértékeket. Jelezték az akkori városvezetés felé, hogy csak akkor végezzék el a teljes körű szerkezetmegerősítést, ha valóban hasznosítani tudják az épületet.

 

részlet a pécsma.hu oldalról származik