Jaja az valami biztonság az adatoknak, hogy ne vesszenek el, az olyasmi mint a backup.
Sajnos NEM
A RAID arra való, hogy több lemezt (HDD/SSD) összefűzzünk egy nagyobb egységgé. A típustól függően vagy a gyorsaságra alkalmas, vagy arra hogy 1 meghajtó hibát elvisel, vagy akár többet is, vagy 1 meghajtó hibát tud, de jó nagy a kapacitása. Az egyes tömböket csak adott darabszám felett lehet létrehozni. (Pl: RAID1 minimum 2 lemez, RAID5 minimum 3, RAID10 minimum 4 lemez …)
RAID0 – csíkozás. lemezek összefűzése: Adatvédelem nincs, csak a teljesítmény írás, olvasás esetén.
RAID1 – tükrözés. Két lemez esetén az egyik meghibásodásakor még megvannak az adatok.
RAID5 – paritás. Paritást számolva elosztva írja az adatokat a lemezekre. Egyik kiesése esetén a meglévő adatokból ki lehet számolni mi volt ott és ez íródik rá a kicserélt lemezre. Ez nem egy gyors művelet, akár több óráig is eltarthat. Ha a művelet alatt egy másik HDD is kiesik, akkor az adatok elvesznek.
RAID6 – dupla paritás, mint a RAID5 csak itt 2 paritás számolódik ki.
RAID10 – tükrözött pár, két RAID1 tömböt kötnek össze RAID0 módszerrel.
RAID50 – hibrid konfiguráció RAID5 tömböket fűzünk össze RAID0 módszerrel.
RAID60 – RAID6 kötetek összefűzése RAID0 módszerrel.
RAID100 – RAID10 kötetek összefűzése RAID0 módszerrel.
Most egy egyszerű példán nézzük meg őket: Van 8 darab 4 TB HDD
| Szint | Kapacitás TB | Olvasási sebesség | Írási sebesség | Hibatűrés |
| RAID0 | 32 | 8 | 8 | 0 |
| RAID1 | 4 | 8 | 1 | 7 |
| RAID5 | 28 | 7 | 1.75-7 | 1 |
| RAID6 | 24 | 6 | 1-6 | 2 |
| RAID10 | 16 | 8 | 4 | 1-4 (páronként 1) |
| RAID50 | 24 | 6 | 1.5-6 | 2 (csoportonként 1) |
| RAID60 | 16 | 4 | 0.66-4 | 4 (csoportonként 2) |
| RAID100 | 16 | 8 | 4 | 1-4 |
Most nézzünk egy hasonló példát. Van 4 darab egyforma HDD-k 4 TB mérettel. Ebből hozzuk ki a maximumot, gondoljunk a tartalékra ha lehet.
| Szint | Kapacitás TB | Olvasási sebesség | Írási sebesség | Hibatűrés ennyi lemezhibát tud elviselni | Használt Lemezek száma | Tartalék Lemez |
| RAID0 | 12 | 3 | 3 | 0 | 3 | 1 |
| RAID1 | 4 | 2 | 1 | 1 | 2 | 2 |
| RAID5 | 12 | 2 | 1.75-2 | 1 | 3 | 1 |
| RAID6 | 8 | 2 | 1-2 | 2 | 4 | 0 |
| RAID10 | 8 | 4 | 2 | 1-2 páronként 1 | 4 | 0 |
| RAID50 | nem használható | |||||
| RAID60 | nem használható | |||||
| RAID100 | nem használható |
Lehet hogy még így sem érthető, de a lényeg az, hogy különböző szintek vannak, és minden szintnek megvannak az előnyei, hátrányai is. RAID 5 tömb esetén ha sok a lemez nem célszerű őt választani, mert amikor lemezcserére kerülne a sor a többi lemez terhelései megnőnek, és ha itt még egy lemez meghibásodik, akkor elvesznek az adatok. RAID60 az egy jó szempont a redundanciának, az újraépítésnek is. Ha szükséges létrehozzuk a tömböket, majd kipróbáljuk mennyivel tudunk rá írni, róla olvasni és eldöntjük megfelel e a célnak.
Szervereknél minimum RAID1 (gyors újraépítés)
HA Tárhely kell: RAID5
HA Biztonság kell: RAID6
HA Teljesítmény kell: RAID10
A BACKUP az teljes biztonsági mentést jelent.
A RAID lemez tömböket jelent: ha elromlik az egyik lemez az adatok még megvannak (kivéve RAID0)
Ha extra teljesítmény kell nekem, és nem baj ha elvesznek az adatok akkor RAID0
Manapság már azt is meg lehet oldani, hogy 3 szervert egy fürtbe beállítjuk, és ha bármelyik szerver kiesik az adatok még továbbra is megvannak. A másik 2 szerver valamelyikén tovább futnak a virtuális gépek. Olyan mintha a szervereket is lehetne RAID-elni :). Elromlik a szerver, 2-3 perc és elindul egy másik szerveren a virtuális gép. Korábban ilyenkor több órára is kieshetett a szerver, mivel leállt hiba miatt, és automatikusan nem tudott egy másik szerveren elindulni a vm.
Ha most ismerkedünk, akkor csak próbálgassuk ki, és minimum RAID1